Felvételi szempontok

 

1. Óvodánk szeptembertől működésének (küldetésének) negyedik évébe lép. Az első évben, 2011-ben 170 családdal kötöttünk szövetséget arról, hogy mi biztosítjuk az ingyenes óvodát és a keresztény nevelést, ők pedig támaszunkra lesznek, hogy az intézmény katolikus jellege mihamarabb kirajzolódjon és erőre kapjon. Hiszen ez a folyamat feltételezi és igényli az együttműködést. Meghoztuk azt a döntést is, hogy mintegy pozitív diszkriminációt alkalmazva, igen nagy számban vettünk fel református gyermekeket.

 

2. Az eddigi legnagyobb túljelentkezéssel idén kell szembenéznünk. Az intézmény szempontjából ez kedvező, hiszen növekedhet azok arányszáma, akik szívvel-lélekkel együttműködnek a katolikus óvoda szellemiségével, és magukénak érzik küldetését. Idén akár az 50 %-ot is elérheti óvodánkban az ilyen családok aránya. Tehát komoly lépést tehetünk afelé, hogy katolikus óvodává váljunk, vagyis olyan nevelési intézménnyé, ahol a meghatározó többség a keresztény/keresztyén nevelés ügyét érti, szereti és segíti.  Ugyanakkor nagy felelősséget érzünk azok iránt is, akik így fogalmaznak: „Nem vagyunk abban a szerencsés helyzetben, hogy belenevelődtünk volna az Egyház gazdag és gazdagító valóságába, de egyre inkább érzünk ez iránt belső vágyat. Szeretnénk, ha segítséget kapnánk gyermekünk vallásos neveléséhez, mert egyedül még gyengék vagyunk.”

 

A katolikus ifjúsági katekizmusban (Youcat) ezt olvassuk: „Az egyház vélelmezi és védelmezi az emberi értelem fogékonyságát, amellyel Istenre és az isteni igazságokra rátalálhat. Ezért a katolikus egyház bizalommal hirdeti Istent minden embernek”. Ugyanakkor az egyház vélelmezi és védelmezi az emberi értelem fogyatékosságát is, amely miatt esetleg nehézkesen, tévedésektől sem mentesen közelít kezdetben Istenhez és az isteni igazságokhoz. Ezért az egyháznak türelmesen, megértően, empatikusan kell beszélnie arról a kincsről, amelyet Istentől kapott.

 

3. A gyermekek felvétele keresztlevéllel történik. A keresztségben, a keresztséghez kapcsolódóan fejeződik ki az a hitünk, ami a keresztény/keresztyén nevelés alapját adja. Természetesen az is előfordulhat, hogy egy gyermek nincsen megkeresztelve, de a szülők vállalják, hogy megismerkednek az Egyház tanításával a keresztségről. Fontos! A keresztség semmilyen eszközzel és semmilyen körülményre hivatkozva sem kényszeríthető ki! Ha valaki nem tekinti a keresztséget az Egyházhoz való tartozás és a keresztény lét alapjának, és ez ügyben nem is kíváncsi az Egyház tanítására, akkor önként kell felismernie, hogy számára nem az egyházi óvoda vagy iskola a megfelelő intézmény. Az a felfogás, hogy „nem keresztelünk, mert majd a gyermek eldönti”, olyannyira szembehelyezkedik az Egyház hitével, hogy a mi küldetésünk ezt az álláspontot nem karolhatja fel.

 

4. A felvételnél nem a kisgyermek kerül mérlegelésre. Egyformán felbecsülhetetlen érték, Isten csodálatos, egyedi teremtménye mindegyik, akikkel kapcsolatosan Jézus világos normát állít fel: Engedjétek hozzám a kisgyermeket. (Csak nagyon ritka esetben fordulhat elő, hogy valamilyen speciális gondozási helyzet meghaladja a szakmai kompetenciánkat.) A felvételnél csakis az tudjuk mérlegelni, hogy a szülő mennyire akarja Jézushoz engedni gyermekét, mennyire tartja tiszteletben az Egyház entitását. (Az ifjúsági katekizmus ezt így foglalja össze: A feltámadt Jézussal elsősorban az Egyház közösségében találkozhatunk. Jézus azonosította magát az Egyházzal, azzal az Egyházzal, amely az eucharisztikus oltáron jön létre.)

 

5. Az óvoda építésének utolsó harmadában, az önkormányzattal kötött, hosszas tárgyalások után létrejött támogatási szerződés értelmében: Különleges egyházi szempontok esetét kivéve csak dunakeszi illetékességű gyermekeket veszünk fel a Szent Erzsébet Katolikus Óvodába.

 

6. A felvétel alkalmával a következőket mérlegeljük.

a.- Nem vagyunk körzeti óvoda. A katolikus óvoda a katolikus nevelést kérő családok intézménye egész Dunakeszi vonatkozásában.

b.- A felvételnél megkérdezzük, hogy kifejezetten katolikus óvodát, vagy csupán a lakóhelyükhöz közeli óvodát keresnek-e a szülők. (A merő kényelmi szempontokat nem tudjuk fölébe helyezni mások kényelmetlenséget is vállaló törekvésének, mellyel kérik, hogy a katolikus óvoda segítségével nevelődjön kereszténnyé gyermekük.) További kérdések: Ha már van nálunk gyermek a családból, miképpen alakult az óvoda szellemiségével való együttműködés az eltelt évben, években? (Fontos felismerni, hogy sokkal inkább az Egyházhoz, mintsem egy óvónő vallási szisztémájához kell kötődnünk. Hiszen az óvónők még komoly egyháztani és hitnevelési képzés alatt állnak. Ezért a hitnevelés programját külön munkacsoport fejleszti óvodánkban.) Miképpen fogadták a szülők azokat a lehetőségeket, amikor az egyház hivatalos képviselője bemutatta a katolikus egyház gondolkodásmódját, értékrendjét, krédóját?

c.- Ha teljesen azonos eséllyel jönnek gyermekek, a szociálisan jobban rászoruló családok gyermekét vesszük fel, hiszen ők nem engedhetik meg maguknak a drága magánóvodát.

d.- Ha valaki helyhiány miatt nem tudja óvodánkba hozni gyermekét, de mintegy „kánoni joga” lenne a katolikus óvodához, akkor minden segítséget megadunk, hogy kis várakozás után nálunk, vagy más, közeli katolikus óvodában megkaphassa a katolikus nevelés intézményi támogatását. Az ilyen szülő az elutasító határozat után éljen a fellebbezés lehetőségével. (Kánoni jog = az egyházjog a püspök egyik feladataként jelöli meg, hogy ott, ahol a szülők nagy számban kérik a katolikus óvodát vagy iskolát, mérlegelnie kell a létrehozás lehetőségét. Tehát ahol van katolikus óvoda vagy iskola, ahhoz kánoni joguk van azoknak, akik mélyen elköteleződtek gyermekük katolikus nevelése mellett.)

e.- Van egy pontozási szisztéma is, hogy a többszörös túljelentkezés nehéz helyzetében a lehető legkörültekintőbbek legyünk. Azonos pontszámot érnek a következők: 1. szépen, időben elvégzett csecsemőkeresztelés, 2. már a nagyobb gyermeknél is gondosan végzett hitnevelés, 3. a szülő írásos nyilatkozata, amelyben az óvodával való együttműködést ígéri, 4. a város távolabbi pontjáról való érkezés. Dupla pontszámot ér: 1. szociális rászorultság, 2. valamely egyházi gyülekezetben való aktív közösségi élet (lelkészi ajánlás), 3. elutasító határozat után egy év múlva megismételt jelentkezés, 4. a már óvodánkban lévő nagyobb testvér révén fokozatosan szélesedő együttműködés (szívügyének tekinti a szülő az óvodát), 5. felmerült konfliktus kulturált, megoldást kereső, szeretetteljes kezelése.