Az óvoda épületének felszentelését június 5-én, vasárnap 18 órakor a városi elöljáróság jelenlétében végzi Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök, az óvoda fenntartója és legfőbb felügyelője. Az ünnepségre szeretettel várjuk mindazokat, akik segítették, szívükön viselték az intézmény létrejöttét. Az adományozók nevét tartalmazó „aranykönyvet” 2011. november 19-én, Szent Erzsébet ünnepén fogjuk elhelyezni az óvoda aulájának újonnan kialakított díszhelyén. (Este műsoros jótékonysági vacsora is lesz.) A június 5-ei szentelés intenzív előkészítést igényel. Június 2-án, csütörtökön lesz a végeleges, gépi tereprendezés. Ezen a napon nagy segítséget jelent mindenki, aki lapáttal gereblyével finomítja a terepet. Június 4-én, szombaton pedig egész nap parkosítunk, bútorokat takarítunk és a helységeket berendezzük. Elkél minden ügyes asszonyi kéz és ötlet.
Az egyházi óvodát érintő néhány jogi alapelv
Felkerült a Szent László utcai egyházi óvoda homlokzatára a Szent Erzsébet Katolikus Óvoda felírat. Mit közöl ez a cím? Hogy az óvoda, amelyet hivatalos egyházi hatóság alapított, belép a 150 magyarországi, több ezer európai és több tízezer világegyházi katolikus óvoda sorába. Nevelési, pedagógiai programja védett és szuverén, amennyiben nem tér el az egyetemes Egyházi Törvénykönyv kánonjaitól és a hivatalos egyházi hatóságok határozataitól. Az egyház receptív módon, teljes egészében befogadja oktatási, nevelési intézményeiben az adott ország Közoktatási Törvényét. Ezáltal jogosulttá válik az állami normatívára. Tehát az egyházi közoktatási, nevelési intézményekben nincsen tandíj. Az önkormányzatok az egyház szuverenitásának megsértése nélkül nem utasíthatják, nem felügyelhetik az egyházi oktatási, nevelési intézmények működését. Az Önkormányzat Dunakeszin nem lett résztulajdonosa a Szent Erzsébet Óvodának azáltal, hogy az építését támogatta. Sértett-e közakaratot, vagy helytelenül kezelte-e a közvagyont az Önkormányzat akkor, amikor három év alatt 83 millióval támogatta a 222 milliós építkezést? Természetesen nem.
Az Egyház saját hívei vonatkozásában átvállalhatja a közoktatás terheit egészen vagy részben az önkormányzattól. A feltétel az, hogy 1. az egyházi intézmény iránt társadalmi igény legyen; 2. az önkormányzat ismerje el és értékelje az Egyház nevelési tapasztalatait és erkölcsi értékrendjét; 3. olyan megállapodás szülessen az egyházi intézmény létrehozása ügyében, amelyben az önkormányzat az osztó igazságosság elvét követve, anyagilag kellő mértékben helytáll. Mit jelent itt az osztó igazságosság? Azt, hogy az egyházi intézményt igénylő adózó, keresztény állampolgárok befizetett adójuk arányos és méltányos részét az önkormányzat az egyházi intézmény létrehozására fordítja, vagy az építkezés, vagy a fenntartás támogatásával. Az egyházi közoktatást igénylő családok ugyanis „tehermentesítik” az önkormányzati közoktatási intézményeket. Dunakeszin az Önkormányzat az építkezést támogatta. Ez a számára kedvezőbb megoldás, mert az összeg nyolc-tíz év alatt visszatérül, hiszen a fenntartás költségei már nem terhelik az Önkormányzatot.
Kik vehetik igénybe az egyházi óvodát? Elsősorban azok, akik keresztény valláserkölcsi nevelést kérnek. Az Egyház nem alapít óvodát óvodai férőhelyhiány orvoslására, hanem csakis és kizárólag a keresztény valláserkölcsi nevelés iránt támasztott igény kielégítésére. Az óvodába 170 gyermek nyert felvételt abból a kétszáz jelentkezőből, akiknek szülei kifejezetten egyházi óvodát kerestek. Emellett még mintegy kétszáz hitvalló keresztény család gyermeke jár az öt önkormányzati óvoda valamelyikébe, mert egyházi óvoda hiányában ott kezdtek, s azt megszokták. E kétszáz gyermek javarésze az önkormányzati óvodákban hitoktatásban vesz részt. Emellett mintegy ötven gyermek jár Dunakeszi környéki egyházi óvodába (Fót, Mogyoród, Újpest). A reális igény tehát Dunakeszin jelenleg nem hatcsoportos, hanem tizennégy csoportos egyházi óvoda lenne.
Sajnálatos módon, az érintettek zárt és szűk köréből téves információ jutott ki azzal kapcsolatosan, hogy a plébános, aki diplomás egyházjogász, miért vonakodott aláírni az óvoda építésének befejezéséhez szükséges összegről az Önkormányzattal a támogatási szerződést. Nem arról van szó, hogy regionális óvodában gondolkodik, hanem az Egyházat utasítani és felügyelni szándékozó pontokat sérelmezte. Az állam és az Egyház szétválasztásának elvéből fakad, hogy egymást nem utasíthatják, viszont minden vitás kérdésben egyenjogú félként tudnak megegyezni. Téves hír az, hogy sok nem dunakeszi lakóhellyel rendelkező gyermek nyert felvételt az egyházi óvodába. A plébános által kért szövegpontosítás, miszerint az Egyház a „különleges egyházi szempontok ritka esetét kivéve” vállalja, hogy csak dunakeszi lakóhellyel rendelkező gyermekeket vesz fel, az Egyház alkotmányos jogainak védelmét célozta. Az Önkormányzat által kért maximum öt fő helyett mindössze három nem dunakeszi lakóhelyű gyermeket vett fel. Köztük az új református lelkész kisgyermekét, aki hamarosan Dunakeszire költözik. Az Önkormányzatból kikerült téves információ azt jelzi, hogy egy tanulási folyamat kezdetén vagyunk. Meg kell tanulni az egyházi intézményhez való viszonyt, amelynek az állam és az Egyház szétválasztásának alkotmányos normáit kell minden esetben követnie.