Jelen voltak (a jelenléti ív szerint) 147-en. Tíz szülő jelezte, hogy a hosszú hétvégére való tekintettel régebben megszervezett családi program tartja távol őket a szülői értekezlettől. Többen a csíksomlyói búcsúra utaztak. Számukra készült az alábbi kis összefoglaló (letölthető pdf fájl).

1. Az óvoda egyházi felügyeletét, és az épület tulajdonjogi képviseletét ellátó plébános, Szabó József László köszöntője és bevezetője:

– Az óvoda két alappillére: az Egyház értékrendje, és a magas szakmai szintet követő, korszerű óvodapedagógia. A korszerűség nem jelenti a gyorsan változó korszellembe való belefulladást, hanem azon, mint kikerülhetetlen, és figyelembe veendő közegen haladunk a Teremtő fölülmúlhatatlan értékű programja szerint, elérni a teljes emberi valóságot. A Katolikus Egyházban mindenfajta módszertant megelőz a lényeg látása: Ki az ember? Mi a végső célja?

– Keresztény antropológia: a gyermek Isten gyermeke is. A keresztségben mondjuk ki, hogy mit vallunk az emberről. Ezt érdemes egyre elmélyültebben fontolgatni. (Életünk teljes sikere a keresztségi kegyelemmel való együttműködésen múlik.)

– Az óvodában egész nap meghitt, családias viszonyban vagyunk a Jóistennel, és érdeklődésünk középpontjába kerül Jézus, az emberi nem megmentője. Az érett személyiség szempontjából nagyon fontos az a viszonyrendszer, amelyben az ember megtalálja a helyes kapcsolatot önmagával, az embertársakkal, a Teremtővel és a teremtett világgal. (Önismeret, társas intelligencia, hit, természetszeretet – ezek a keresztény pedagógia alaptémái.)

– Formálódnunk kell a Szentlélek által mindannyiunknak, és tanulni az Egyháztól, hogy a szakmailag kiváló óvoda mihamarabb katolikus óvoda is legyen, ne csak nevében, de lényegét tekintve is, a krisztusi ajándékok megértése és hiteles megélése által.

– Szeretnünk kell a gyermeket! Nem pánikszerű, nem túlgyámolító, nem konok, kötelességszerű szeretettel, hanem azzal a mindig megújulni kész szeretettel, ahogy csak boldog szülő tud szeretni. A szülőknek lelkileg, pszichikailag, szellemileg és fizikailag is erősnek kell lenniük. Ebben segíteni fogjuk egymást.

– Minderről a szülőknek szeptembertől kezdve hat hónapon át, havonként egy-egy este beszélgetést szervezünk.

2. Dászkál Istvánné óvodavezető:

-Legfontosabb célunk, egyénenként odafigyelni a gyermekekre, és a legjobbat, legszebbet kinyitni személyiségükből.

-170 gyermek került felvételre– 28-29 fős csoportok.

-A csoportok neve a mosdók csempeszíneihez kapcsolódik, mely a gyermekeket az épületen belüli tájékozódásban nagyban segítheti. Így lett az emeleti két csoport neve Fehér Margaréta vegyes csoport, Fehér hóvirág középső csoport. A földszinten Piros Tulipán kiscsoport, Sárga Pitypang kiscsoport, Kék Harangvirág kiscsoport, Zöld Menta kiscsoport.

-A gyermekek csoportba sorolása és a jelek kiosztása a napokban megtörténik.

-A csoportok óvónői és dajkai beosztását is ekkor végezzük, melyről a honlapon és az óvodában lehet értesülni. A honlapot mindenki eléri.

-A vegyes csoport és középső csoport beosztása már megtörtént.

-Négy-féle évfolyamra osztottuk a felvett gyermekeket életkoruk szerint: mini, kiscsoport, középső és nagycsoport. Ebből 120 a kiscsoportos korú gyermek, 40 a középsős korú és 10 a nagycsoportos korú gyermek.

-Zökkenőmentes beszoktatást szeretnénk, melynek érdekében az óvónők minden gyermek családjával felveszik a kapcsolatot, hogy az előzetes családlátogatásokkal kapcsolatosan időpontot egyeztessenek. Fontos, hogy a gyermekkel először családi környezetben ismerkedjenek meg az óvodapedagógusok.

Házirend ismertetése:

-Az óvoda nyitva tartása 6:30-17:30-ig tart.

-Az 5 évet betöltött gyermekeknek kötelező a legalább napi 4 órás óvodai nevelésben való részvétel.

-A felvett gyerekeknél jelezzék az előző óvoda nevét, címét, hogy az átjelentkezéseket meg tudják oldani a vezetők.

-A gyerekeknek 8:15-ig be kell érkezniük a csoportba.

-Az óvoda épülete 8:15-kor bezáródik, napközben is zárva lesz a gyermekek biztonsága miatt.

-Öt nevelés nélküli munkanap lehet egy nevelési évben, melynek idejére ügyeletet biztosítunk. Ezeken a napokon csoportösszevonások lehetségesek.

-Hiányzást minden esetben be kell jelenteni, különben igazolatlannak minősítjük. Óvodakezdéskor és betegség után csak orvosi igazolással jöhet a gyermek.

-Nyári zárás ideje: 7 hét, július elsejétől kezdődően. Más óvodákkal kooperálunk, május végén előzetes felmérést végzünk az ügyeleti óvoda igénylésével kapcsolatosan.

-Fogadóórák havonta egyszer, szülői értekezletek évente kétszer kerülnek megtartásra.

-A gyermekekről fejlődési naplót vezetnek az óvodapedagógusok, melynek tartalmát szülőkkel folyamatosan megismertetik az óvodapedagógusok.

-Iskolai beíratás menete.

-A térítési díj befizetése: pontos adat még nincs, a befizetés elektronikusan történhet: étutalás vagy sárga csekk. Nem lesz készpénzfizetés az épületben.

-A gyermeket idegenek csak a szülők írásbeli engedélyével vihetik el. A 14 évnél idősebb testvér is elviheti. A gyermek elvitelekor szülők és gyermekek személyesen köszönjenek el az óvónőktől.

-A szülők csoportszobába ne jöjjenek be. Kivéve egyéb alkalmakkor (nyílt nap, beszoktatás), benti cipőben.

-A lelki vezetőnek való köszönés: Dicsértessék a Jézus Krisztust! a gyermekek ismerjék ezt. Épületbe való reggeli első belépéskor is így köszönjünk és fogadjuk is a választ.

-A havonkénti ovis misék szervesen kapcsolódnak a nevelési programhoz, melyre szülőket és gyerekeket is elvárjuk. Általában vasárnaponként 16:00-tól a hónap második és negyedik hetében a Szent Imre templomban kerül megtartásra.

-Ápolt, tiszta gyerekek érkezzenek, nem hivalkodó öltözetben.

-Bombariadó, vészhelyzet esetén mindig a vezetőt értesítsék először.

-A gyermekek öltöztetése az időjárásnak megfelelően réteges legyen

-Behozható tárgyak – értékekért felelősséget nem vállalunk

-Rágóval, cukorkával ne érkezzenek a gyermekek. Édesség lehet ünnepeken, születésnapokon, célszerű szörpöt, vagy bolti aprósüteményt hozni.

-ÁNTSZ krémes süteményeket nem enged.

-Dohányozni az óvoda előtt, udvarán, épületében egyaránt tilos.

-A gyermekek napközbeni elvitele megoldható. Erről az óvónővel egyeztessenek a szülők.

-Veszélyes, megrongálódott tárgyakat rögtön jelentsék.

-Az egész nyitvatartási idő alatt óvodapedagógusok felügyelnek a gyermekekre.

– Az esetleges idült betegségekről szülők tájékoztassák az óvónőket, pl. súlyos allergia, lázgörcs, epilepszia, stb.

– Az óvónők nem adnak be semmilyen gyógyszert.

-Túrák, terepi programok alkalmával kis háttáska, „időjárásálló” öltözék kérünk alkalomadtán a gyermekeknek.

A Házirendet a jelenlévő szülők szavazás után elfogadták. Senki sem tartózkodott és nem ellenkezett, ezért legitimálva van.

Az óvoda nevelési programját már leadta az óvoda az engedélyezési eljárásokhoz, melyet korábban a nevelőtestület elfogadott és amellyel a szülők képviseletében 3 szülő nyilvánította ki egyetértését.

A jelenlévő munkatársak bemutatkoznak: kilenc óvodapedagógus, két dajka és az óvoda gazdasági vezetője.

Az óvodakezdéshez szükséges behozatali listát megkapják a szülők, mely lista a nyár folyamán az óvoda épületében hozzáférhető. Az óvodavezető fogadónapja júniusban csütörtökönként 10-15 óráig lesz az épületben.

A szülők közül ketten, a szülők között játékgyűjtést szerveznek. Jó állapotú, használt, vagy új játékot lehet behozni. Június 22-én szerdán 16:00-18:00-ig lehet behozni az óvoda épületébe.

Szülői kérdések:

-A honlapon fórum létrehozása lesz.

-A beszoktatásról, családlátogatásról később az óvónők keresik a szülőket.

-Augusztus utolsó napjaiban be lehet jönni gyerekkel ismerkedni az épületbe.

Kéri az óvodavezető, hogy az egyéni kéréseket a szülők, pl. a hozott óvodai, bölcsődei jelekkel és egyéb ügyekkel kapcsolatosan, lapokra írják fel a szülői értekezlet végén.

Fontos! Bármilyen hosszú a szöveg, igyekezzünk elolvasni.

I. A katolikus óvoda helye a jogállami viszonyok közepette

A Katolikus Egyház, mint nemzetek felett álló és az egyetemes emberi értékeket képviselő szervezet, saját hívei körében bármilyen típusú és fokozatú iskolát alapíthat és vezethet. Mind az iskola alapításához, mind pedig annak vezetéséhez a Katolikus Egyház teljes szakmai kompetenciával, szervezeti hátérrel és joghatósággal rendelkezik. Az Egyháznak ezt a jogát senki sem csorbíthatja az egyetemes emberi jogok és a vallásszabadság sérelme nélkül. Magyarországon egy sajátos politikai körülmény miatt nehezen áll át a régi tanácsi reflex a jogállami keretek közé az Egyházzal kapcsolatosan. Sajnos, még a hívek többsége sem érti, mit jelent az állam és az Egyház szétválasztásának alkotmányos rendje. Ez az Egyház szabadságának és önállóságának elismerését, nem pedig hatályon kívül helyezését jelenti. (Mint ahogy a keresztények egy része azt is nehezen érti meg, hogy a hazafiság nem cél, hanem eszköz egy magasabb emberi érték, az üdvösség elérése érdekében.)

A Katolikus Egyház egésze éppoly nemzetközi jogi státusszal és szuverenitással rendelkezik, mint bármely demokratikus állam. Csak az iskolák területén maradva: a pápa mellett működő Katolikus Nevelés Kongregációjának prefektusa, ha meglátogat egy katolikus iskolát vagy óvodát, azt a pápa, vagyis a legfőbb elöljáró nevében teszi. (Egy érdekesség: Csak Európában 38.490 katolikus iskolában 7.748.000 gyermek és fiatal nevelődik és tanul. A közel 7 ezer katolikus óvodában pedig több mint 1 millió kisgyermek nevelődik.) A pápa azonban az egyházmegyékben rendes, saját és közvetlen kormányzati jogkörrel rendelkező megyéspüspököket nevez ki, akiknek feladatuk többek között katolikus iskolák alapítása, és olyan szakhatóság felállítása, amely a püspök nevében a fenntartói jogokat gyakorolja, és a szakmai felügyeletet elvégzi. Magyarországon ezekeket az egyházmegyei szakhatóságokat EKIF-ként ismerjük (Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága). A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia – amely azért jött létre, hogy megvalósuljon az Egyház egységes képviselete az állam felé – szakmai tanácsadó, és továbbképzéseket szervező grémiumot hozott létre az oktatási, nevelési intézmények szakmai munkájának segítésére. Ennek neve KPSZTI (Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet). Ezzel a hátérrel az egyházmegyei fenntartó testületek szakmai, szervezeti és joghatósági kompetenciája teljes. A fenntartási hatáskörbe eső munkájukat egyetlen önkormányzat sem korlátozhatja, nem felügyelheti és nem utasíthatja őket az Egyház szuverenitásának megsértése nélkül. Természetesen, vannak olyan, valamennyi állampolgárra kiterjesztendő – pl.: közegészségügyi, alkotmányjogi, és gazdasági – szempontok, amelyeknek érvényesítése egyetemes érdek. Ezekben a kérdésekben vitathatatlan az állam kompetenciája.

Egy adott katolikus oktatási, nevelési intézményben az egyházi felügyeletet ellátó személyt közvetlenül a püspök nevezi ki, ezáltal őt képviseli. Az intézményt szakmailag és gazdaságilag működtető és a közvetlen jogi képviseletet ellátó személynek (igazgató, intézményvezető, stb.) pedig az EKIF a munkáltatója. A katolikus óvoda vonatkozásában az EKIF pontosan az, mint a helyi önkormányzat az önkormányzati óvodák vonatkozásában.

Amikor egy önkormányzat a katolikus óvoda létrejöttét anyagilag támogatja, nem szerez beleszólási jogot a működtetésbe. A támogatást annak elismeréseképpen folyósítja, hogy az Egyház saját hívei vonatkozásában a közoktatási terhek egy jelentős részét átvállalja az önkormányzattól, s így anyagilag tehermentesíti őt. Az önkormányzat például nem jelölheti ki, hogy a katolikus óvoda honnan rendelje az ebédet. Ez az intézményvezető joga és felelőssége, hiszen neki kell a szülők jogos igényeit képviselnie. (Más a helyzet, természetesen akkor, ha az önkormányzat étkeztetési támogatásra vonatkozó külön megállapodást köt az egyházi intézménnyel.) Egyébiránt, bármikor köthet megállapodást az egyházi intézmény az önkormányzattal, de ez két szuverén fél kölcsönös megegyezése kell legyen. A Szent Erzsébet Katolikus Óvoda vezetőjének munkáltatója nem az Önkormányzat, hanem a Váci Püspökség. Amilyen érzékenyen elutasította az állam a tanácsi időben az Egyház jelenlétét állami ügyekben, éppoly érzékenyen kéri most a demokratikus viszonyok között az Egyház is a távolságtartást az önkormányzattól mindazokon a területeken, ahol az Egyház teljes körű kompetenciával rendelkezik. Dunakeszin mintha túl erős lenne még a tanácsi idők reflexe. Mivel belépett a helyi közoktatási rendszerbe az önkormányzati intézményekkel egyenlő jogi státuszt élvező, és saját, teljes körű (nemzetközi) jogi kompetenciával rendelkező egyházi intézmény, mindannyiunk érdeke mihamarabb megtanulni az egymás mellett működés izgalmas és világos normáit. A teljes körű kompetenciával rendelkező felek egymás mellé rendeltsége a demokrácia egyik legszebb kihívása.

Hasonló tanulási folyamatot igényel a katolikus jelleg felekezeti megértése és tiszteletben tartása is. A Szent Erzsébet Óvoda = katolikus óvoda. Ez a pápa által hatályba léptetett egyetemes katolikus egyházi törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) vonatkozó kánonjai révén egyértelmű helyzetet teremt. Ökumenikus egyház nincsen. (Bár sokan az ökumenét valami magasabb rendű eszmének vélik, a katolikus vagy református egyházhoz való osztatlan hűségnél. Vannak, akik az „emberiséget” szeretik a konkrét ember helyett…) Sem az evangélikus, sem a református, sem a katolikus egyház nem működtet ökumenikus iskolát vagy óvodát. Ha van ilyen, az alapítványi intézmény, és az egyházjogi helyzete, valamint az állami normatívára való jogigénye aggályos. A katolikus iskola vagy óvoda működését pontos egyházjogi kánonok szabályozzák. Az egyházi felügyeletet ellátó személy kinevezése közvetlenül a püspöktől jön, a püspököt képviseli, és egyszemélyi felelősséget visel az adott intézményben a katolikus jelleg kialakításáért és megtartásáért. Az a felvetés, hogy a Szent Erzsébet Katolikus Óvodában a reformátusok külön csoportban legyenek, négy okból elfogadhatatlan. 1. A szegregáció kivezet az alkotmányos jogrendből, a testvéri együttélés krisztusi normáiból, és az ökumené már elért állapotából. 2. Minden ilyen felvetést csak és kizárólag az egyházi felelőssel lehet megvitatni. Az ő kikerülése jogsértő és barátságtalan. 3. Az intézménybe felvett református gyermekek szülei tudomásul vették az intézménynek a magyar Közoktatási Törvénnyel és a nemzetközi normákkal teljesen összhangban lévő rendtartását, miszerint: Amennyiben a szülők kérik, az intézmény a szorgalmi időhöz közvetlenül kapcsolódó időpontban az intézmény falai között biztosítja, hogy a keresztény felekezeti lelkész vagy megbízottja – aki nem tagja a nevelői testületnek – keresztény felekezeti hittant tartson az illetékességi körébe tartozó gyermekeknek. 4. A szegregált református csoport létrehozása olyan következményekkel járna (a református egyházi vezető által kinevezett óvónők és dadusok), amely rendkívül durva beavatkozás lenne a Katolikus Egyház autonóm működési rendjébe, s ennélfogva teljességgel lehetetlen.

Tisztelettel kérünk mindenkit, megfontoltan, körültekintően beszéljen, s tekintse kiindulási pontnak az óvoda hivatalos dokumentumait, az óvoda honlapjának értesítéseit, az intézményvezető szakmai és a plébános (egyházi felügyeletet ellátó személy) egyházjogi felkészültségét, és a legfőbb egyházi hatóság általi delegációját. A Katolikus Egyházban a jogszerű cselekvéshez képesség kell (felszentelés és tudományos fokozatokkal igazolt kellő jártasság az adott területen), valamint kinevezés (delegáció) az egyházi elöljárótól. Ezért nem együtt látja el a Szent Erzsébet Óvodában az egyházi felügyeletet a különböző felekezetek lelkészeivel a katolikus plébános, hanem egyedül és autonóm módon. Ez nem jelenti azt, hogy – elhárítva az illetéktelen beavatkozási kísérleteket – ne tekintené lelkésztestvéreinek és szövetségeseinek őket.

II. A Szent Erzsébet Katolikus Óvodába járó gyermekek szülei és az Egyház viszonya

Nem a Szent Erzsébet Katolikus Óvodába járó gyermekek (mivel ők még erősen korlátozott jogképességű személyek), hanem a szüleik kerültek bizonyos jogviszonyba a Katolikus Egyházzal. Ennélfogva az előbb-utóbb szóba jöhető helyzeteket és azok szabályos kezelését folyamatosan ismertetnünk kell.

1. Nagyon hálásak vagyunk a szülői kezdeményezésekért, és azokat mindenféleképpen ösztönözni, támogatni szeretnénk. Tudni kell azonban, hogy az óvoda teljes körű tulajdonosa a Szent Imre Egyházközség. Bármilyen építkezés, átalakítás, pénzügyi elköteleződés csak az Egyházközség képviselőjének, a plébánosnak előzetes, írásbeli engedélyével történhet. Szorgalmazzuk, hogy minden ilyen kezdeményezést – lehetőleg már a legelején bevonva az óvoda egyházi felügyeletét is ellátó tulajdonost – széles körű konzultáció előzzön meg.

2. Az intézmény működésével kapcsolatosan minden szavazás az Egyházi Törvénykönyv előírásai szerint történjen. (Ennek legegyszerűbb formája a közfelkiáltás, az egységes szándéknyilvánítás. Ilyen volt a Házirend elfogadása.)

3. Az Egyházi Törvénykönyv szigorúan rendelkezik az adománygyűjtésekkel kapcsolatosan. A Szent Erzsébet Katolikus Óvodában az óvoda javára történő, és az óvodába járó gyermekek szüleit érintő pénz- vagy adománygyűjtések csak az intézményvezető előzetes, írásbeli engedélyével, a törvényi előírások maradéktalan betartásával történhetnek. Ezzel kapcsolatosan megemlíthető az erkölcsi cselekvés zsinórmértékét meghatározó erkölcsteológiai tétel is: A helyes erkölcsi tevékenységhez igaz cél, helyes eszközválasztás, és kompetens cselekvő személy szükséges.

Még sok ilyen téma fog megjelenni a honlapon. Három év alatt azok a szülők, akik mindezt érdeklődéssel olvassák, akár képzett teológussá és egyházjogásszá is válhatnak.