14. Augusztusi hírek (2011. augusztus 12.)

1. Augusztus 12-én, pénteken megérkezik az óvodába a teljes bútorzat.

2. Augusztus 13-án, szombaton 9 órától 12 óráig amolyan véghajrászerű utolsó előtti közösségi szombat lesz az óvodánál. Többnyire festeni kell, kívül a homokozó keret deszkalapjait, belül az ágyak fémszerkezeteit, és segítséget kérünk hozzáértő férfiaktól a bútorzat összeszerelésében. Emellett folytatódik a parkosítás is. A gyermekek már erős szülői felügyelettel behozhatók a területre, hiszen megszűntek a gödrök és az omlásveszélyes támfalszakaszok.

13. Az Óvoda hírei (2011. július 17.)

Mintegy húszan iratkoztak fel azok listájára, akik két héten keresztül gondoskodnak a frissen ültetett óvodakerti fűmag öntözéséről. A fáradtságos vállalkozásunknak, az embert próbáló óvodaépítésünknek ez az egyik legszebb hozadéka: egyre többen érzik szívügyüknek ezt az intézményünket. Július 23-án ismét lesz közösségi munka az óvodakertben.

12. Az Óvoda legfrissebb hírei (2011. július 3.)

A szeptemberig tartó időszakban az épület bebútorozása és az óvodakert kialakítása folyik. Hamarosan érkezik az Almus Pater Taneszköz- és Intézményellátó Zrt-től 3.6 millió forint értékben gyermekbútor. Ezzel együtt idén már 6.3 millió forintot fizettünk ki az óvoda belső bútorzatára. Még az építkezés alatt kaptunk a passaréti Testvérkék, a fóti Gondviselés, és a szentendrei Szent András Óvodából jó állapotban lévő, használt ágyakat, szekrényeket. Hála Istennek, az építkezés kulcsrakész stádiumának elérését követően is érkeznek adományok, immár a bebútorozásra. Az elmúlt négy hónapban a Szent Erzsébet Egyházközség hívei 308.000 Ft-tal támogatták ezt a célt (kimutatás az Egyházközségi Értesítőben), a két jótékonysági est (Oberfrank Pál és Eperjes Károly) pedig 1.131.000 Ft-tal, és az alapítványra is közel egymillió forint érkezett (kimutatás az év végi beszámolóban). Emellett számos eszközfelajánlás is történt. Dr. Pál Lajos, az Iklódy család, Müller Miklós, Kékesi József és Török Balázs számítástechnikai eszközöket, Papp Éva, ifj. Kecskeméti László, Szekeres Jó Eszter irodai bútorokat közvetített hozzánk. Bősz János és családja udvari játszóeszközt adott. Két szülő kezdeményezésére gyermekjáték gyűjtési akció volt, melynek során gyakorlatilag ellátták a hat foglalkoztatót a szükséges gyermekjátékokkal. A szombatonkénti közösségi munka, amelyben a keresztény felekezetek régi tagjai és az óvodába felvételt nyert gyermekek és szüleik vettek/vesznek részt, igen nagy támogatást jelent. Július 2-án is mintegy tizenöten dolgoztunk, folytattuk a parkosítást, és elkészült a második és a harmadik nagy homokozó is. Július 9-én ismét lesz közösségi munka az óvoda kertjében.

Más intézmények tisztelettel hallgatják a beszámolóinkat arról, hogy nálunk milyen lelkes már a szeptemberi kezdés előtt is a szülői hozzáállás. Sokszor hangoztatjuk, hogy az óvodánk több kell legyen, mint óvoda, s ilyenkor a szülői közösségek együttműködésére is gondolunk. Fontos a lelkesedés közepette is, hogy minden kezdeményezést, minden konkrét lépést az intézményvezetővel való konzultáció előzzön meg. Nála fut össze minden szempont, ő képes helyesen koordinálni és megfelelően időzíteni.

Több szülő szeretné már tudni a gyermeke csoportbeosztását. Mivel még mindig be-befutnak kellőképpen indokolt, méltányolható egyéni kérések, kis türelmet kérünk. A véglegesnek tekinthető beosztást jóval az óvodai évkezdés előtt megtudják a szülők. Lehet tájékozódni az óvoda épületében, a már ott dolgozó intézményvezetőnél, Dászkál Istvánnénál, vagy egy-két héten belül a honlapon.

A plébániai baba-mama klub, amely már hat éve sikerrel működik a plébánián, a nyáron szünetel. Szeptemberben azonban folytatódik, lehet, hogy az óvoda épületében. Ennek a klubnak az értéke, hogy kisgyermekes anyák olyan közösséget találnak, hol az őket leginkább érintő dolgokról beszélgethetnek, megelőzvén vagy gyógyítván a kismama-depressziót, illetve a túlféltésből eredő bizonytalanságot, feszültséget. Emellett szakemberekkel találkoznak, és sok segítséget kapnak a kisgyermek énekes, játékos testi-lelki gondozásához. Az óvoda épületében tartandó baba-mama klubba hozhatnák az anyukák az óvodás kor előtti kisgyermekeket. Ez mintegy előismerkedés is lenne az óvodával.

Az óvoda tornaterme szeptembertől esténként hasznosítani szeretné magát. A hétfő, a szerda és a péntek még szabad, lehet szervezni egészségmegőrző programokat az anyáknak, és klubfoglalkozást az apáknak. Ezeket a programokat az intézményvezető és a plébános együttesen koordinálja.

Idén augusztus 20-án a városi újkenyér megáldás a Szent Erzsébet Óvoda aulájában lesz. Ezen már a mi gyermekeink fognak közreműködni.

11. FRISS HÍREK AZ ÓVODÁRÓL (2011. június 19.)

1. Június 4-én, szombaton „véghajrá” volt az óvodánál. Legalább hetvenen dolgoztak kívül és belül, sőt még délután is sokan visszajöttek, hogy minden rendben legyen a másnapi szentelésre.

2. A soron következő közösségi munkák az óvodánál: július 2., július 9. Mindkét szombaton 9 órától 12 óráig dolgozunk. Június 18-án tizenkét felnőtt, és öt óvodás szépítgette a kertet.

3. Június 5-én, délután 6 órakor a Szent Erzsébet Katolikus Óvoda épületét felszentelte Dr. Beer Miklós megyéspüspök, az óvoda alapítója és fenntartója. Dióssi Csaba polgármester úr és Lőrincz András osztályvezető úr, az építkezést nagymértékben támogató Önkormányzat részéről voltak jelen, együtt azzal a két-háromszáz emberrel, akik szintén támogatták és szívükön viselték az intézmény létrejöttét. A jelenlévők megismerhették a megyéspüspök által kinevezett intézményvezetőt, Dászkál Istvánnét is. A kedves gyermekműsorral színesített ünnepség agapéval és az épület bejárásával zárult.

4. Június 10-én, pénteken délután 5 órakor volt az első szülői értekezlet az új óvodában. 140 gyermeket képviseltek szüleik. Tízen jelezték előzetesen, hogy nem tudnak részt venni. Számukra készült az alábbi kis összefoglaló (letölthető pdf fájl).

 

10. AZ ÓVODA HÍREI MÁRCIUS VÉGÉN (2011. március 29.)

1. Óvodánk új intézmény. A szeptemberi kezdéshez nem csupán az építkezésnek kell befejeződnie, de az óvoda indításának jogi és szakmai előfeltételei is tetemes munkát igényelnek. Az intézményvezető kinevezése volt a legsürgetőbb feladat. Öten pályáztak erre a munkakörre. Mindannyian tapasztalt, jó szakemberek, így viszonylag könnyű helyzetbe kerültünk. Alapos mérlegelés után Dászkál Istvánné óvodapedagógust terjesztettük fel a fenntartó testülethez (EKIF), és őt erősítette meg a megyéspüspök. A Szent Erzsébet Katolikus Óvoda első vezetőjének a munkaviszonya 2011. április 1-jével életbe lép. Az első óvónők felvételénél a plébánosnak javaslattételi és egyetértési joga van.

Március 22-én és 23-án, illetve április 5-én zajlottak, zajlanak az interjúk az óvodapedagógusi munkakörre pályázókkal. Ez a feladat nagy körültekintést igényel. Meg kell találni azokat a munkatársakat, akik az egyházi óvoda szellemiségével teljesen azonosulva, felszabadultan, belső örömmel és hittel végzik a feladatukat. Mivel újonnan induló intézményről van szó, rendkívül fontos lesz az az egy hónap, amíg közösen készülünk a tényleges munkakezdésre. A munkaszerződéseket augusztus 1-jétől kötjük meg, és szeptemberre egy összeszokott, jó hangulatú közösség szeretné fogadni a szülőket és a gyermekeket. Szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a fiatal óvodapedagógusok jelentős része mennyire kívül rekedt az érett vallás és a józan hit világából. Mégis bízunk bennük, mert a fiatalok formálhatók. Nagy gonddal kell nevelni őket. Az alapfeltétel az egyházias érzület, majd ezt követi a tisztelet és belső vonzalom az Evangélium iránt, a személyes istenkapcsolat (ima), végül a keresztény közösség. Jó lenne, ha eleve ezzel tudnánk kezdeni, de ez illúzió.

2. Jótékonysági estek az óvodáért. Március 26-án Oberfrank Pál színművész, a veszprémi színház igazgatója népes közönség előtt felemelő irodalmi estet tartott a Szent Imre templomban. A közösségünkhöz tartozó Papp-család hangszereken működött közre. Április 3-án Eperjes Károly színművész jótékonysági önálló estje lesz a Szent Imre templomban, szintén „telt házzal”. A két rendezvény nyomán befolyt adományokat az óvoda berendezésére fordítjuk.

3. Egy felröppent hír: Igaz-e hogy a Szent Erzsébet óvodában lesz két önkormányzati csoport is? Az önkormányzati csoport fogalom egyrészt értelmezhetetlen. Elhatárolódást, külön utakon járást sejttet. Másrészt minden egyházi intézmény az egyházjog által szabályozottan, egységesen működik. Olyannyira hiszünk abban, amit teszünk, hogy ezt a tevékenységet úgymond önkormányzati csoportokkal nem lehet tovább gazdagítani. A szinkretizmus, a vallási és kulturális dolgok koktélja gyakran megkísérti a nyugati embert, de ez a megoldás még soha nem jött be. Dunakeszin lesz önkormányzati óvoda, egyházi óvoda, alapítványi óvoda és magánóvoda. El kell dönteni, hogy a szülő melyikkel akar együttműködni, a gyermek valódi java érdekében.

4. A második felvételi kör a Szent Erzsébet Katolikus Óvodába április 11-én és április 18-án lesz a Szent Imre plébánián (Kápolna u. 12.). Mindkét napon délelőtt 9 órától 12 óráig és délután 4 órától fél 6-ig zajlik a beíratás. Csak azokat a gyermekeket tudjuk felvenni, akiket szüleik elsődleges szándékkal hoznak a Szent Erzsébet Óvodába. Tehát nem „egy” óvodát, hanem kifejezetten egyházi óvodát keresnek. Azért adunk bőséges információt a honlapon, hogy a szülők rendelkezzenek a szíves, belső együttműködéshez szükséges tájékozottsággal. Továbbra is előnyt jelent a plébánosi ajánlás, valamint az, ha már középső- vagy nagycsoportos a gyermek. Hároméveseknél a szociális helyzetet figyelembe vesszük.

5. Mit értünk a hiteles plébánosi ajánlás alatt? A Katolikus Egyházban a területi hovatartozás lényeges elv. Nem adminisztrációs formában tartozunk ugyanis az Egyházhoz, hanem egy konkrét egyházi közösség (plébánia) úgymond élő tagjaiként tudunk keresztény életet élni. A kereszteléskor ezért nem egy anyakönyvi adat leszünk, hanem az Egyházba avatódunk be a lakóhelyünk szerinti egyházi közösségbe való beojtódás révén. Az itteni plébános a mi „illetékes” plébánosunk. Ezért fontos elv, hogy minden gyermek a szülei plébánia templomában legyen megkeresztelve, vagyis ott kezdődjön a keresztény élet, ahol a folytatás, a növekedés is biztosítva van. Az illetékes plébánosnak tudnia kell, hogy kik a katolikusok az ő plébániai területén. Ha költözünk, akkor természetesen változik a minket befogadó és éltető egyházi (plébániai) közösség. Biztatjuk a katolikusokat, hogy a költözést követően igyekezzenek mihamarabb felvenni a kapcsolatot az új plébániai közösséggel és a plébánossal. A plébánosi ajánlást tehát csak a lakóhely szerinti, illetékes plébános tudja kiállítani, és azt jelzi, hogy az ajánlást kérők már felvették vele a kapcsolatot. Az nem tekinthető plébánosi ajánlásnak, ha a kétszáz kilométerre lakó nagymama küldött egy kedves levelet, amelyben a kétszáz kilométerre lakó plébános bácsi dicséri a családot, és visszaemlékezik arra, hogy a szülők egykor milyen aranyos kisgyermekek voltak.

6. Az imádság. A gyermek, mivel spirituális lényként lép ebbe a világba, joga van megtanulni imádkozni, és joga van arra a tájékoztatásra, amely Istent, mint teremtőt és gondviselőt bemutatja neki. A szekularizált nyugati társadalmak jogrendje lehetővé teszi a szülőnek, hogy ezt a kérdést másképpen lássa, és Istent ő maga helyettesítse gyermeke életében. Ezt az álláspontot is tudomásul vesszük. A tapasztalat azonban azt igazolja, hogy a társadalom lelki romlása mindig összefüggésben van a gyermekek hit-erkölcsi nevelésének ellaposodásával. Ha együttműködőbb, sikeresebb társadalmat akarunk, akkor a gyermek hitoktatását evidenciaként kezeljük. Ha lelkileg egészségesebb társadalmat akarunk, akkor a gyermek spirituális természetét megóvjuk, és igen korán imádkozni tanítjuk. Mi az ima? Valóságos kapcsolat Istennel. Nem szép vers csupán, hanem a léleknek egy különleges állapota. Az a tudat, hogy most valóban Istenhez fordulok szavaimmal. S ezt bizalommal, szeretettel, gyermeki odaadottsággal teszem. Azok az emberek, akik korai gyermekkorukban megtanulták a helyes imádságot, és az készségükké vált, sokkal védettebbek azoktól a pszichoszomatikus sérülésektől, amelyek gyakran a szenvedélyfüggőségekben keresnek kiutat. Mivel a keresztények vallják, hogy egyedül Jézus ismeri az Istent, és Ő képes teljesen közel hozni hozzánk, azt az imát tartjuk alapnak, amelyet Jézus tanított nekünk. Ez az ima a Miatyánk. A kicsi gyermek azonban még nem képes ilyen elvont gondolatokkal Istenhez fordulni, ezért neki más imákat tanítunk. Olyanokat, amelyek a lélek legszebb képességeit ébresztik: a szeretet, a köszönet, a hála, a bizalom, a remény. Íme, egy példa:

Én Istenem, de jót tettél,
Mennyi szépet teremtettél:
Eget, földet, fát virágot,
Ezt az egész nagyvilágot.

Szeress engem, jó Istenem,
Szüleimet tartsd meg nekem.
Őrizzed a mi házunkat,
Áldd meg, áldd meg családunkat!

Én Istenem, jó Istenem,
Lecsukódik már a szemem,
De a tied nyitva, Atyánk,
Egész éjjel vigyázz reánk.

Vigyázzál a szüleimre,
Az én drága (valamennyi) testvéremre,
Hogyha a nap újra felkel,
Köszönthessük egymást reggel.

Lehet az Erdő mellett estvé lettem dallamára énekelni.

Fel szoktam kínálni a gyermekpszichológusoknak végiggondolásra a gyermekimák hatását. Ha ilyen realista módon válik öngyógyítóvá a gyermek, és nem az álmok világába menekül az élet félelmet keltő jelenségei elől, akkor igen nagy valószínűséggel nem lesz szüksége később tudatmódosító szerekre sem. Egyrészt, mert nem ismeri meg a léleknek azt a félelmetes ürességét, amely narkotikum után kiált, másrészt rendelkezni fog az élet próbatételei közepette valóban hatékony gyógyító eszközzel, az istenkapcsolat erejével. A kisgyermekben sok minden félelmet kelt. Ilyen lehet akár egy közepes összeszólalkozás apa és anya között, amely aznap nem oldódott meg. Ha ő este a Jóistenre tudja bízni ezt az aggodalmát, és megkéri Jézust, hogy segítsen, akkor kisimul a lelke, gyógyító álmot alszik. Ellenkező esetben…., gondoljuk végig. Sok felnőttől halljuk, hogy még ötvenévesen is a gyermekkorban megtanult Szívem első gondolata kezdetű imádsággal ébred, mintegy automatikusan mondja, az első reggeli tudatosság gesztusával. Istent köszöntve, oltalmába bízva magát, valóban a létezés legszebb élményével ébred.

Az imádság kapcsolat az Egyházunkkal is. Ez többek között azért is fontos mozzanat, mert ha az imádság nem erősíti az Egyházban való lét tudatát (mindig csak családi körben imádkozunk), akkor valamennyi szekta felé nyitva hagyjuk gyermekünk számára az utat.

9. BEIRATKOZÁS AZ ÓVODÁBA (2011. február 27.)

Március 7-én, és március 9-én délelőtt 9-12-ig, valamint március 8-án 16-17.30-ig lehet plébánosi (lelkészi) ajánlással és keresztlevéllel előregisztráltatni a szeptember 1-jén induló Szent Erzsébet Óvodába az óvodáskorú és óvodaérett kisgyermekeket. Ezt a lehetőséget azoknak a szülőknek biztosítjuk, akik ténylegesen és elkötelezetten tartoznak valamely helyi keresztény közösséghez (Ide tartoznak a katolikusokon kívül az evangélikusok, reformátusok, baptisták – a felsorolás azért teljes, mert ezek a közösségek vannak egymást tisztelő, elfogadó, baráti, ökumenikus párbeszédben a Katolikus Egyházzal). Április 11-én és április 18-án 9 órától 12 óráig, illetve 16 órától 17.30-ig azok a szülők írathatják be a katolikus óvodába gyermekeiket, akik bár nem tartoznak formálisan keresztény közösséghez, de készek nyitott ismerkedésre, és belső együttműködésre azzal a szemlélettel, amely a gyermekkel kapcsolatosan a keresztségben fogalmazódik meg.
A beiratkozás helyszíne: A Szent Imre plébánia: Kápolna u. 12.

8. AZ ÓVODA HÍREI (2011. február 13.)

Szempontok a munkatársak kiválasztásához és a gyermekek felvételéhez

1.- 2011. február 15-ig, a munkaköri pályázatok beadásának határidejéig igen sokan nyújtottak be pályázati anyagot. Dadusi és kisegítő személyzeti munkakörbe többszörös lett a túljelentkezés. A tíz helyre mintegy negyvenen jelentkeztek. Szembesültünk azzal a ténnyel, hogy lakókörzetünkben is súlyos gondot jelent a munkanélküliség. Egyrészt örülünk, hogy ebben a helyzetben mintegy huszonöt munkahelyet tudunk biztosítani, ugyanakkor keserűséget is okoz, hogy sok dolgozni szándékozó, szorgalmas embert nem tudunk felvenni. Február második felében a jelentkezőket interjúra hívjuk (egyeztetünk velük alkalmas időpontot), amelyen már természetesen jelen lesz a Püspök Úr által újonnan kinevezett intézményvezető. Magától értődik, hogy az óvónő-jelöltek közül gondosan kell kiválasztani a sajátos munkakörre elhívatottakat. Fontosnak tartjuk azonban, hogy a többi munkakörre jelentkezők is rendelkezzenek elégséges és kifejezett motivációval az egyházi intézmény munkaközösségébe való belépésre. Hátrányban van, aki csak eladni akarja a munkaerejét a munkaerő piacon, és saját helyzete javításán kívül nincs más gondolata. A kölcsönösséget, jogok és kötelezettségek egyensúlyát fontosnak érezzük. Egyházi intézményben ugyanis a munkahelyi családnak éppoly megbecsült tagja a takarító, mint a plébános vagy az intézményvezető, mert a közös cél együttesen érhető el.

2.- Ez a cél pedig egy másfajta szemléletmódot kér tőlünk, mint amit a nem keresztény intézményekben immár hatvan éve követni kellett. Nem akarunk hozzájárulni a társadalom még mélyebbre süllyedéséhez, és nem akarunk annak letargikus szemlélői lenni, de nem akarunk pótcselekvésekbe, emlékművek építgetésébe sem kezdeni. Ostobának, tudománytalannak, céltévesztettnek látjuk az önzően fogyasztói, lélek nélküli materiális életfelfogást, amely cinikusan szemléli a jellem, a közösség és a jövő kihívásait. Az ember belső világának elkötelezett gyógyítói és szépítői kívánunk lenni. Hisszük, hogy a valóban boldog gyermekkor irányban tartja a személyiség teljes értékű kibontakozását. Az a sajátos antropológia, amely Jézus által lépett be a világba, a gyermekkereszteléskor már teljes egészében feltárulkozik.

3.- Kereszteltetni azonban tilos érdekből és haszonlesésből! (Hátha így biztosabban felveszik a közelben épülő, „valami egyházi, vagy mi a fene” óvodába a gyermekemet….) A kereszteléshez mély elköteleződés szükséges. A gyermekkeresztelés elengedhetetlen előfeltétele a szülő(k) felismerése: Te, kicsi lelkem, éppúgy az Isten gyermeke vagy, mint az enyém. (Nem az én testem része vagy, nem az én életem jóvátétele, vagy rehabilitációja, hanem Isten egyedi, halhatatlan, csodálatos teremtménye. Egy még soha nem volt és eztán már soha nem lesz, megismételhetetlen isteni teremtmény.) Nem is hisszük, hogy milyen korán, már az anyaméhben kell ez a látásmód a gyermeknek! Ennek hiányát már ott megsínyli. Ugyanilyen határozott hittel kell kimondania a szülőnek: Te, drága gyermekem, nem megsemmisülni születtél erre a világra, hanem Istent meglátni, és a létteljességet Tőle átvenni. Ha úgy gondolkodik a szülő, hogy a gyermekének van nyolcvan éve a megsemmisülésig, s ezalatt az éppen divatos – tizenöt évenként gyökeresen megváltozó – trendit követi, akkor egyre pánikszerűbben és egyre retardáltabban fog kapaszkodni az egyre nyilvánvalóbb semmibe. A megsemmisülés perspektívájában fuldokló, újabb és újabb trendit követő sodródás még soha, sehol, senkinek nem jött be. Ami viszont rendre bejön, az a keresztény életfelfogás. Lapozzunk vissza dédszüleinkig! Milyen életelvek vezették őket? Az embernek van egy külső és egy belső élete. A belső élet a kereszteléssel kezdődik. Ha a belső élet nem alakul ki, a külső előbb-utóbb összeomlik. Először az iskolai helytállásban sejlik fel a baj, majd a drogos discók iránti vonzalomban, aztán a párválasztás színvonalában, majd a házasság kudarcában, s végül a gyermekeink sorsa miatti, öregkori lelkiismeret furdalásban. A belső élet kialakulását az Egyház a keresztség és a bérmálás közé teszi. Nagyon kevés az időnk, hatékonyan és tehetségesen kell vele élnünk. Három-, esetleg hatéves korig kialakulnak azok a lelki kondíciók, amelyekkel majd meg kell oldanunk az életünket. (Önkorlátozásra is képes szeretet, segítőkészség, figyelem, vagy önzés és kóros önállítás, másképpen: alkotás vagy csupán fogyasztás.) Hat- és tizenkét éves kor között kialakul az erkölcsi érzék. A felnőtt, de már a kamasz erkölcsi érzéke sem formálható. (Mi a vélekedésem az igazmondásról, a tévedés beismeréséről, a megbocsátásról, a másik ember alapvető jogairól, a javak igazságos birtoklásáról, a másik nem iránti viszonyulásról, a család alapfeladatairól? stb. stb. – ezek a normák hatékonyan tizenkét éves korig, a hatodikos iskolai évfolyamig formálhatók. Ezt követően jobbára már csak a cselekedetek, erkölcsi képességek kimagyarázása zajlik. Az ember önigazoló lény. Erkölcsi képességek hiányában csak magyarázza saját magát. Fontos az egyházi óvodában látni, hogy lelki síkon miért indulunk el, hogyan, és hová tartunk. Ez nem megy a szülők egyetértő, támogató hozzájárulása nélkül.

4.- Sokak szerint a személyiségjegyek – jellem és karakter szempontjából – a legfontosabb intézményi feladat az általános iskola első és második osztályában összpontosul. Nagyon nagy az elsős és másodikos tanítók felelőssége! Ekkor erősödik meg a munkaszeretet, a valódi tudás iránti vágy, a közösség kihívásaira pozitív módon válaszoló jellem. Döntő kérdés, hogy miképpen készíti fel az óvoda erre a sorsdöntő időszakra a gyermeket. A későbbi boldogulni tudás a tét, amely a tényleges lelki boldogsághoz segít. Az óvodának nagyon előre kell látni. A nevelési szakaszok egymásba kapcsolódnak. Az egészet kell ismerni. Erre pedig alapvetően csak olyan nevelő képes, aki mindezt a saját személyiségébe integrálta.

5.- Mindezek után felmerülhet a kérdés. Van-e esélye a gyermekemnek bejutni a katolikus óvodába, ha nincs megkeresztelve? A lényegi kérdés a miért. Miért nincs megkeresztelve? Ha a keresztség tudatos tagadása az Egyházzal való érzelmi szembenállásból fakad, akkor a döntést a szülő hozta meg: gyermeke nem vehet részt a keresztény intézmény életében. Ha a szülők vallás nélküli lényként értelmezik a gyermeküket, akkor elképzelhetetlen a jelenlétük a katolikus óvodában. (A „vallásos vagyok a magam módján” kijelentés szintén értelmezhetetlen, mert éppen a vallásfogalom lényegét nem érti.) Azok a nem katolikus keresztény felekezetek, amelyek ökumenikus párbeszédben vannak a Katolikus Egyházzal – baptista, evangélikus, református (a felsorolás taxatíve és teljes) –, bizonyítottan tisztelik egymásban a közös alapot és a történelmi különbözőséget. Az ilyen családból származó gyermekek számára teljesen nyitott az intézmény. Akiknél a kereszténységen kívül maradás nem az Egyház elleni érzületből, hanem nagyon értékes, ősi családi, kulturális, történelmi identitásból fakad – moszlim, zsidó, buddhista, hindu (a felsorolás szintén taxatíve és teljes) –, azok számára szintén nyitva áll az intézmény. Ha a gyermek megkeresztelése a keresztény gyökerű családokban gyámoltalanság, tájékozatlanság, kellő bátorítás hiányában maradt el eddig (pl. nem járt hitoktatásra a szülő), akkor a felvételi beszélgetés hozhat pozitív eredményt.

(Lehet, hogy első olvasásra bonyolult a szöveg, de jogi szempontból is korrekt módon kell fogalmaznunk.)

7. A SZENT ERZSÉBET ÓVODA HÍREI (2011. január 22.)

Az Önkormányzattal történt egyeztetést követően átmenetileg lemondunk a tetőtérben – egyébként az óvodai feladatok ellátásában igen hasznos – plébániai funkciók kiépítéséről, és ott további két óvodai csoportszobát alakítunk ki. Az ehhez szükséges módosított terv elfogadása folyamatban van. Ennek az utólagos kialakításnak a többletköltségeit az Önkormányzat magára vállalta. Így terveink szerint 2011. szeptemberében – átmeneti jelleggel – hat csoportos óvodát (150 gyermek) nyitunk. Az Önkormányzat teljes mértékben tudomásul veszi, hogy ez a változtatás az egyházi jelleget nem érinti. Februárban a Püspök Úr által kinevezett intézményvezető elkezdi a munkatársi közösség összeállítását. Márciusban előfelvételi lesz azok számára, akik plébánosi vagy lelkészi ajánlással és a gyermek keresztelési lapjával jelentkeznek. Ők egy sorszámot szereznek. A fennmaradó sorszámokra lehet pályázni az áprilisi „hivatalos” beiratkozási napokon. Ez szülőkkel való elbeszélgetést jelent. Néhány kritériumot azonban jó tudni. Méltányoljuk az Önkormányzatnak azt a kérését, hogy csak a ténylegesen Dunakeszin lakó, és lehetőleg ide már bejelentkezett családok gyermekeit vegyük fel. Túljelentkezés esetén kedvezményben részesülnek azok a gyermekek, akiknek édesanyja vissza kell térjen a munkahelyére. Mindent megelőző szempont azonban a katolikus szellemmel való belső azonosulás kérdése. Kettős nevelésben nem vagyunk társak. Olyan szülők se hozzák gyermeküket, akik a Katolikus Egyházra ellenségesen és megvetéssel néző közösségek (szekták, politikai társulások) valamelyikéhez tartoznak.

Az óvoda – bár átmenetileg kissé zsúfolt lesz – szakmailag és lelkileg magas igényszintet követ. Mi nem valljuk, hogy a gyermek tabula rasa (tiszta tábla), és bármilyen központi program ráírható. A gyermek Isten egyedi – még soha nem volt, és már soha nem lesz – öröklétre meghívott teremtménye. Rendelkezik az általános emberi tényezőkön túl olyan adottságokkal, amelyek csak rá jellemzőek, amelyek az ő teremtésbe való meghívásának ajándékai. Ezeket egyedi törődéssel, személyre szóló szeretettel mielőbb a látens mezőből az előtérbe kell helyezni. Nem csupán gyermekmegőrzést, hanem képesség felismerést és felismertetést is végzünk, hogy a gyermek tulajdon léte szépségét és gazdagságát idejekorán átélje, és ezzel kész legyen a közösséget szeretettel gazdagítani. Ha bonyolultan hangzik, egyszerűbben fogalmazunk: Célunk az egészséges lelkű, boldog ember útnak indítása. Aki az intézményünk tagja, legyen ő óvodapedagógus, takarító, gyermek vagy szülő, családtagnak tekintjük, vele szolidárisak vagyunk, és az intézményünk anyagi, lelki, erkölcsi segítségét és védelmét élvezi.

Az előttünk álló mozgalmas év főbb eseményei tehát:

1. Február 15-ig várjuk óvodapedagógusok és dadák jelentkezését a Szent Imre Plébánián (Kápolna u. 12.; Tel/fax: 27/540-395), legalább féloldalas szakmai életrajzzal. Plébánosi ajánlás előny. Februárban őket az intézményvezető, és valamelyik lelkész interjúra hívja.

2. Márciusban előfelvételi (előzetes regisztráció, sorszám kiadás) lesz azoknak a kisgyerekeknek, akiknek szülei plébánosi vagy lelkészi ajánlást és keresztlevelet tudnak hozni.

3. Áprilisban „hivatalos” felvételi lesz azoknak, akik bár formálisan nem tartoznak keresztény közösséghez (nem tudnak plébánosi vagy lelkészi ajánlást hozni), de az óvoda megismert szellemiségével szívesen együttműködnek, és ezt a gyermekük számára fontosnak ismerik fel. Április végéig mindenki írásos tájékoztatást kap a felvételi eredményéről. Öt-tíz helyet szabadon hagyunk, ide fellebbezéssel lehet még pályázni. (Az iskolai gyakorlatomban ez úgy volt, hogy az iskola igazgatója és a püspök még öt-öt helyről dönthetett a felvételi lezárta után, a fellebbezések kapcsán.)

4. Júliusban és augusztusban valamilyen formában a gyermekek „belakják” az épületet és az udvart. (Nyári napközi, nyári óvodai ügyelet, stb.)

5. 2011. szeptember 1-jén hat csoporttal, 150 gyermekkel megkezdi életét a Szent Erzsébet Óvoda és Családcentrum.

A Szent Erzsébet Óvoda telekkönyvi tulajdonosa a dunakeszi Szent Imre Egyházközség. (Tudni kell azonban, hogy a Katolikus Egyházban minden ingó és ingatlan legfőbb vagyonkezelője és felügyelője a megyéspüspök.) Az óvoda működtetője, fenntartója és felügyeleti szerve a Váci Püspökség illetékes szakhatósága, az EKIF (Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága) Az intézmény szervesen illeszkedik az adott település lelkipásztori koncepciójába. Ezért az intézményvezető egy plébánossal vagy lelkészi tanáccsal szorosan együttműködik. Az egyházi óvodában a legtöbbször nincs külön hittanóra, hiszen az óvodapedagógusok egy része egyetemi ill. főiskolai teológiai végzettséggel vagy hitoktatói oklevéllel is rendelkezik. Egyébként sem keltjük azt a látszatot, mintha a hittannal „kívülről” hozzáadnánk valamit az óvodához. Az Istennel való családias, szeretetteljes viszony áthatja az egész napi együttlétet.

2009-ben 58.856.593 Ft-ot fizettünk ki az építkezésre, 2010-ben további 88.339.574 Ft-ot. Az eredeti terv szerinti befejezéshez még 45-50 millió szükséges. Ennek forrásfedezetét a három építtető – Önkormányzat, Püspökség, helyi keresztény közösségek – vállalja. A tervmódosítások még 25-30 millió, nem tervezett többletkiadást jelentenek. Mivel ez az Önkormányzat kérésére történt, ennek az összegnek túlnyomó részét magára vállalja.

2011-ben, tavasszal neves színművészek jótékonysági fellépése szerveződik, de a Kaláka Együttes Zsoltárok 2. programjának bemutatása is sor kerül. Ez utóbbi talán már az óvodaavatón lesz. Január végétől, szombatonként ismét lesznek közösségi munkák, amelyek az óvoda kertjének végleges kialakítását célozzék.

Cserkészet

Fiataljaink elkötelezetten készülnek arra, hogy, mint jól képzett, megbízott cserkész őrsvezetők elkezdjék tavasszal a munkát a rájuk bízott kicsikkel. A nyáron már vagy a plébánián, vagy egy jó táborhelyen az alapvető cserkészismereti és a táborismereti próbát is letehetik első cserkészeink. A cserkészet életrevaló, sportos, egészséges fiatalokat nevel. Visszavezeti őket a természetközeli életbe, kialakítja az önismeret és önfegyelem képességét. S emellett olyan kortárs közösséget biztosít, amely megóvja a fiatalt attól, hogy később deviáns csoportokban, léha szórakozással tegye kockára jövőjét. Hamarosan az érdeklődő és együttműködő szülőkkel a cserkészetről megbeszélést tartunk.

6. Óvoda építése. (2010. szeptember 19.)
2010. szeptember végére befejeződik az óvoda építésének második üteme. Ezzel a belső burkolások és szerelvényezések, valamint a külső térburkolások kivételével elkészül az óvoda. Ezek az elmaradt munkák a tavaszi harmadik ütemben várhatóan megvalósulnak. Szeptember végéig az első és a második ütem kapcsán összesen 158.5 millió forintot fizetünk ki. (Adósságunk nem keletkezett.) Még 40 millióra van szükség a harmadik ütemhez. A 158.5 millió a következőképpen állt össze: A három plébánia gyűjtése három év alatt: 82.5 millió forint; önkormányzati támogatás: 43 millió forint (emellett az Önkormányzat adományozta a 40 milliót érő telket); Püspökség: 8 millió forint; pályázati támogatás az OKM-től (a Püspökség közvetítésével): 25 millió forint.

5. Folytatódik az építkezés.
2010. június közepétől folytatódik a Szent Erzsébet Óvoda építése, immár a második ütemmel. Ezt elsősorban az tette lehetővé, hogy a Szent Mihály Plébánia ennek az építési szakasznak a jelentős anyagi terhét magára vállalta, hátrébb sorolva a saját felújítási feladatait, amelyek egyébként szintén fontosak. Ez az országosan példamutató döntés nagylelkű és rendkívüli ajándék az egész városnak, a fiatal keresztény családoknak és az eljövendő generációknak. Ma, amikor meg kell érteni, hogy csak áldozatos és hatékony közös összefogással segíthetjük az ország talpra állását, erre az összefogásra mutattunk példát Dunakeszin. Nemzeti érzelmű az, aki ténylegesen gyarapítja a nemzetét. A nemzetet pedig senki sem gyarapítja jobban, mint az, aki az emberek és a családok Jézussal való kapcsolatfelvételét segíti. Sokak nevében fejezzük ki köszönetünket Kurdics József atyának és híveinek. (Itt kell megjegyezni, hogy a Jézus Szíve Plébánia fiataljai jelentős mennyiségű munkával segítik az óvoda építését.) Az óvodaépítés második üteme, amely a kulcsrakész épületet jelenti, a szerződésben rögzített határidő szerint szeptember közepén fejeződik be. Ezt követően a gépészeti munkák befejezése, a parkolók kialakítása és a kert végleges kiépítése marad, és a szakhatósági engedélyek beszerzése. Számításaink szerint 2011. év tavaszán elkészül az óvoda.

4. Az első kerti ünnepség.
Május 29-én mintegy hatvan család vett részt az épülő óvoda kertjében rendezett ünnepségen. A sport és kulturális eseményekkel gazdagított délután ízletes vacsorával zárult. Az esemény tiszta bevétele az óvoda javára – a kiadások levonása után – negyedmillió forint lett.

3. Eszközök adományozása.
A budai Passaréti Ferences Óvoda két csoport számára jó állapotban lévő, használt ágyakat adott. A fóti Gondviselés Óvoda ugyancsak két csoportnyi használt ágyat, a szentendrei Szent András Óvoda pedig két foglalkoztatóba jó állapotban lévő használt bútorokat ajánlott fel. Az eszközöket Grolyóné Szabó Éva közvetítette és Kiss József fuvarozta el hozzánk. Az óvodánk első bebútorozása a költségkímélés miatt használt bútorokkal történik. A már működési engedéllyel rendelkező, bejegyzett intézmény aztán majd pályázhat a korszerű, új bútorokra.

2. Közösségi összefogás az óvodaépítése kapcsán.
Április 25-én és május 8-án negyven-negyven fő (fiatal anyukák és kisgyermekek is) dolgoztak az óvodakert kialakításán. Május 15-én pedig huszonöten jöttünk össze a rossz idő ellenére. Ez a támogatás a földmunkagépek segítségével együtt mintegy másfél millió forintot ér. Május 22-én a támfalak építését kezdjük. A kedvezőtlen terepviszonyt kell orvosolni.

1. Kerti ünnepség.
Május 29-én, szombaton egész délutános rendezvény lesz az épülő óvoda udvarán. 14 órakor a gyermekeknek különféle játékok kezdődnek, a szülőknek pedig tájékoztató az óvodáról. Kérdésekre is szívesen válaszolunk. 15 órától családi vetélkedők, sportrendezvények. 16.30-kor a szülőknek előadás (beszédkészség fejlesztés, logopédiai kérdések), a gyermekeknek énektanítás, és hangverseny. 17.30-tól vacsora, közben nyereménysorsolás, utána együtténeklés.

A belépés családonként 1.000 Ft (akár kétfős, akár hatfős a család). A belépővel a vacsorára is hivatalosak a családok (magyaros egytálétel). A vacsora kezdetéig lehet téglajegyeket vásárolni, 1-2-5 ezer forintos téglajegyek vannak. Az egyezer forintos téglajegyet vásárlók között egy 7.000 forintos képes gyermekbibliát, a kétezer forintos téglajegyek tulajdonosai között egy frissítést igénylő, de teljesen új GPS-t, az ötezresek között egy 30 ezer Ft értékű ajándékcsomagot sorsolunk ki.

_________________________________________________________

---

ELŐZMÉNYEK

Helyzet az államosítások előtt

Az egyházi (felekezeti) iskolák államosítása előtt, az 1946/47-es tanévben, Magyarországon az 1245 óvodából 193-mal a Katolikus Egyház rendelkezett. A 7016 alapfokú oktatást végző iskolából 2885-öt tartott fenn. Ebből 1216 volt a régi rendszerű, elavult népiskola, és 1669 a szaktárgyi oktatást végző korszerű általános iskola. A 354 polgári iskolából 86-ot működtetett. A 173 gimnáziumból 48-nak, a 129 szakközépiskolából 22-nek a Katolikus Egyház volt fenntartója és tulajdonosa. A 62 pedagógusképzőből 35 a Katolikus Egyházé volt. Emellett igen jelentős számú közoktatási intézményt működtettek a reformátusok és az evangélikusok is. 1948-ig a magyar iskolarendszerben meghatározó szerepet vittek a történelmi egyházak. Az 1948-as államosítást követően, és az 1950-es megállapodás után a Katolikus Egyház mindössze nyolc gimnáziumot tarthatott meg, szigorú numerus clausus mellett. Mára már világos, hogy ez a kulturális és lelki érvágás mennyire legyengítette a nemzetnek előbb a morális tartását, majd az életerejét.

Dunakeszin 1948 előtt két egyházi oktatási-nevelési intézményt működtetett a Katolikus Egyház. Ezekben az intézményekben békésen együtt voltak katolikusok, reformátusok, evangélikusok, zsidók. Hasonló volt körükben az erkölcsi felfogás, az Isten iránti tisztelet, a hazaszeretet, és az alapvető emberi értékek megbecsülése.
Dunakeszi hajdani katolikus óvodája az 1. sz. Napközi Otthonos Óvoda helyén volt, a Vallás és Közoktatási Minisztérium fenntartásában működött. Révész István plébános 1904-ben a falu katolikus férfijait egybefogó Katolikus Kör számára építtette azt az épületet, amelyet 1923-ban katolikus óvodává alakítottak át. Az óvoda működtetését a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek vállalták, és egy csoporttal kezdték (ez akkor 30-40 gyermeket jelentett) a kisdedóvóban a munkát, de három év múlva már bővíteni kellett az épületet. 1937-től napközi otthonos óvodává vált. Ezt az egyházi intézményt is 1948-ban államosították, fenntartója a Községi Tanács lett. Az ún. rendszerváltás után néhány évnyi időkeretben jogi lehetőség nyílt arra, hogy az Egyház visszavegye törvénytelenül elidegenített ingatlanait, oktatás és egészségügyi intézményeit, illetve kárpótlási igényt nyújtson be azokért, amelyek már eredeti funkciójukban nem állíthatók vissza. Dunakeszin ez a jogorvoslat az egyházi kezdeményezés hiányában elmaradt. Ezért, amikor az egyházi óvoda alapítása a lakosság jelentős növekedése miatt a városvezetés részéről is ösztönzést kapott, teljesen új épületet kellett létrehozni.

 

A gyermekekkel és családokkal való foglalkozások formái 1990-től

1. Szent Mihály plébánia
2. Jézus Szíve plébánia
3. Szent Imre plébánia
4. Református gyülekezet
5. Evangélikus gyülekezet